Otthoni tanulásra alkalmas online mindenes füzet

Tanulj tinó, ökör lesz belőled!

Retorika:

Görög eredetű szó, szónoklástant, ékesszólást jelent. Latin művelői szerint a meggyőzés művészete. Tárgya lehet minden olyan ügy, amelynek javára a szónok vagy az író meg akarja nyerni a közönséget.

A retorika fogalomkörébe tartozik minden olyan élőszóbeli megnyilvánulás, amely közérdekű és kisebb- nagyobb nyilvánosság, hallgatóság előtt hangzik el. A nyilvánosság előtti megszólalás egyszerre elméleti és gyakorlati tudomány.

A szónoki beszéd fajtái: 

1. Ókori beszédfajták:
  • tanácskozó vagy tanácsadó beszéd
  • törvényszéki beszéd: Célja az igazság kiderítése, egy, a múltban megtörtént eseménnyel kapcsolatos vád vagy védelem megfogalmazása.
  • bemutató vagy szemléltető beszéd
2. Középkori beszédfajták:
  • tanító beszéd
  • törvényszéki beszéd: Célja az igazság kiderítése, egy, a múltban megtörtént eseménnyel kapcsolatos vád vagy védelem
  • megfogalmazása.
  • tanácskozó beszéd
  • ünnepi beszéd
3. Modern beszédfajták:
  • szakmai előadás
  • meggyőző beszéd
  • álláspontközlő beszéd
  • hitvalló, egyházi beszéd: Valamilyen szent beszéd magyarázata, célja a hittérítés, a dicsőítés. Erkölcsi- tanító jellegű.
  • alkalmi vagy ünnepi beszéd: Általában megemlékezés valamilyen történelmi, társadalmi esemény évfordulója alkalmából.

A szónoki beszéd előkészítése és előadása:

  • felkészülés
  • elrendezés
  • megfogalmazás, stílus
  • megtanulás
  • előadás

A beszédmű részei:

  1. Bevezetés: Tartalmaznia kell a beszéd tárgyát képző tételt. A figyelemfelkeltést, a hallgató jóindulatának megnyerését szolgálja.
  2. Elbeszélés: Az ügy előadása (ismertetés, felsorolás, kitérő vagy cáfolat formájában)
  3. Kitérés: Az elbeszélés közepén vagy végén szerepelhet, célja a részletezésbe való hirtelen átmenet elkerülése.
  4. Részletezés: Az elbeszélés gondolati magvának kifejtése. Ha az elbeszélés teljesen világos, akkor elkerülhető.
  5. Bizonyítás: A beszéd legfontosabb része, amelyet a legrészletesebben kell kidolgozni. A képviselt álláspontot elfogadhatóvá teszi, alátámasztja, meggyőzi.
  6. Cáfolás: Az ellenfél érveinek visszautasítása. Módszerei: kisebbítés, kételkedés, tagadás, viszont ellenvetés, rámutatás, fenntartás, pótlás, figyelmeztetés, gúny.
  7. Befejezés: Szerepe az emlékezet felfrissítése, a téma összefoglalása és az érzelmek befolyásolása.

A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig

 
A szövegszerkesztés menete:
             1.Az első lépések:
Témaválasztás, címadás, a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. (érvelő szövegnek: témajelölő cím).
A beszéd kommunikációs körülményei
: kinek, milyen céllal, milyen helyzetben adjuk elő a szöveget.
Anyaggyűjtés előtt elővázlat írása à céltudatosabb gyűjtés.
             2.Anyaggyűjtés: A beszédhez szükséges adtok, tények, gondolatok gyűjtése.
Forrásai: mások tapasztalatai, ismeretei à könyvből, filmből, internetről, személyes beszélgetésből; saját ismereteink, tapasztalataink hitelesebbé teszik beszédünket. (megfigyelések, kísérletek, kapcsolatok, utazások, olvasmányok).-> következtetések levonása, egyéni ötletek à meggyőző beszéd.
             3.Az elrendezés:
Az anyag elrendezésekor alakul ki a beszéd váza. Csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat. Kiválasztjuk a fontosabb gondolatokat à tételmondatok. Ezek köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, ezekből épül fel a vázlat, amiben szerepelhetnek kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.
             4.A befogadást és megértést segítik a következő elvek:
Egység elve: a szöveg tárgyára vonatkozzon mindaz, amit mondunk vagy írunk.
Haladás és folyamatosság elve: minden mondat továbbvigye a téma kifejtését vagy új nézőpontból mutassa be azt.
A mondanivaló logikus elrendezésének elve: nem elég összekapcsolni a szövegrészeket, logikus sorrendbe kell állítani őket.
A mondanivaló arányos elrendezésének elve: a szövegrészek terjedelmét, az egyes részek kifejtettségét a szöveg egészéhez, a kommunikáció céljához igazítsuk. Nagyobb teret és időt kapjanak a fontosabb részek.
A fokozatosság elve: az összegyűjtött anyag elrendezésekor mérlegelnünk kell: mi a fontos, és mi kevésbé fontos a szöveg egészének a szempontjából. Meggyőző beszédben a fontosabb részeket a szöveg élére vagy végére kell tenni.(A szövegünk a teljesség és a befejezettség érzését keltse.)
             5.A szöveg kidolgozása:
·         Megfogalmazzuk a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük a szöveget.
·         Kiválasztjuk a legalkalmasabb stíluseszközöket.
·         Ügyelünk a nyelvhelyességre, helyesírásra.
·         Előadásmód megtervezése (nem nyelvi eszközök alkalmazása).
·         Az emlékezetbe vésés és az előadás:
A lényeges érveket, néhány idézetet, hatásos beszédfordulatokat, akár az egész szöveget érdemes megtanulnunk, majd próbabeszédet tartanunk àönellenőrzés+csökkenti a lámpalázat.
·         Törekedjünk a spontánnak tűnő, természetes, szabad beszédre.
·         A felolvasás a legkevésbé alkalmas forma nyilvános előadásra.
             6.Végül: A szöveg előadása.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 10
Tegnapi: 1
Heti: 14
Havi: 56
Össz.: 25 411

Látogatottság növelés
Oldal: Nyelvtan
Otthoni tanulásra alkalmas online mindenes füzet - © 2008 - 2024 - hazi.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »